SZE (1) szó jelentése

Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint SZE (1) szó jelentése, értelmezése:

mély hangon: SZA, némely indulatszóknak, kiváltképen pedig a parancsolómódnak nyomatos toldaléka. Leggyakrabban a 2-ik személyben fordúl elé, pl. általánosb divatúak no-sza, ne-sze, add-sza, jer-sze; szokottab., a székelyeknél, pl. fuss-sza, teddsze, szorítsd-sza jobban héj! jöszte-sze bé. "Csókoljsza meg te Kati, Az Isten megfizeti." "Fog'sza meg, forgasd meg, Téringesd meg, lógasd meg." Székely táncversek. Néha g toldalékkal fuss-szag. Homoród vidékén mély hangu szók után is eléjön sze (= szë) alakban, pl. fogd-sze. (Kriza J.). A palócoknál rendesen szi, szë alakban divatozik, pl. gyereszi am. jersze v. jöszte; adszi, am. adsza; sőt önálló indulatszó gyanánt is eléfordúl, pl. szi hé! Azonban mind a székelyek és palócoknál, mind a régieknél nem csak az egyes szám második, hanem a harmadik, sőt többes személyekhez is járul a parancsolómódban. "Ha kjed ojan hatalmas, próbájjasza meg, vegye tenyerib., a fődet." "Jőjjönsze bé kjed, Uram!" "Egy micre (percre) meg van, csak fogjunksza hezzá." (Kriza J.). Gömörben általános divatúak: hallja szi v. szë, mondja szi stb. "Mutassátoksze ennekem az adópénzt." (Münch. cod. Máté XXII.). "Ha Izraelnek királya, szálljonsze le a keresztről." (U. o. XXVII). Mindenik szokás mutatja, hogy az eredeti alak sze (szë), melynek a sza csak hangrendes módosúlata. Némelyek véleménye szerént ezen sze hihetőleg egy a második személy névmással: te, melyet a népies nyelvszokás szólítási, biztatási, parancsi szók után is rendesen szokott használni, pl. Zsiga te! haj te! co te! tola te! prücs te! nem oda te! farto te! hücs te! sic te! csibi te! coki te! gyi te! tüled te! hajsz te! Ugyanezen értelmünek tekinthető a ne-sze, no-sza, haj-sza, hop-sza, továbbá az u-szu, u-cu, haj-di, us-di, iszkur-di szókban a sze, sza, szu, cu, di. Egyeznék vele a jelentőmód jelen idejének, és jövendő időnek egyes számu második személyében fordítva divatos esz asz, és ed od, öd, pl. dönt-esz, hord-asz, ver-ed, hord-od, dönt-öd, ülend-esz, álland-asz, látand-od, ütend-ed. Eredetileg tehát ezen vélemény szerént csak a második személyre illenék szabatosan, de a későbbi szokás a többire is alkalmazta. Ha azonban azt veszszük, hogy a harmadik személyre sőt többes számra is vitetik, még pedig mind a régi iratokban, mind a most élő palóc és székely beszédben, akkoron valamely hajsz-oló, ösz-tönző szócskának tarthatjuk. A száll, szél szókban épen a sza sze gyökelem rejlik, mely kétségtelenül suhanó hangot, illetőleg sebességet, sürgősséget fejez ki. Ha a rokon nyelveket veszszük, a törökben a sza sze rag valósággal a kapcsoló módot alkotja, pl. szev-sze am. szeressen, bak-sza am. lásson, i-sze vagy ol-sza am. legyen, s a parancsoló módban n hozzájárultával: szevszün, bakszün, olszün; ahonnét addsza, adjasza mintegy azt tenné: add legyen, adja legyen. A mongolban dza, dze a lehető mód (potentialis) képzője. Hasonlónak látszik ezen sza sze a latin to toldalékos raghoz is, mely szintén a parancsoló módban divatozott, pl. audi-to, es-to, ama-to, fer-to, mortuos in urbe ne sepeli-to (decem tab. leg.).

Betűelemzés "SZE (1)" szövegre

Morzé jelekkel leírva (csak ékezet nélküli betűkkel): ... --.. .

A szó 3 betűs karakterrel van leírva, ebből 1 magánhangzó (33.3%). Ez 4.95 százalékkal kevesebb mint az átlagos magyar szó esetében. Vizsgált szövegnek összesen 0 karaktere van ami nem írható le angol ábécével (átlagnál 1.1 karakterrel kevesebb). Hátrafelé leírva: )1( EZS.

Keresés az interneten "SZE (1)" kulcsszóra:

> Képek keresése
> BING kereső
> Google kereső
> Video keresés
> Fordítás: SZE (1) Angolra
*Eredmények új ablakban fognak megjelenni

Menü

Hirdetés

Statisztika